Ha mozdulsz kint, valami megmozdul Bent...
Rászánod magad – akár, mert régóta dédelgetett vágyad, akár hirtelen
felindulásból - és eljössz. Szembenézel magaddal a tükörben, megmozdulsz
és nincs visszaút.
Valami végérvényesen megváltozik benned, és ez által
körülötted.
Mert a hastánc nem „csak” tánc, a csípőnyolcasok nem csak tekergések és vonaglások, ennél sokkal több… maga az élet.
A
vízszintes nyolcas –amit, már az első órák valamelyikében több-kevesebb
sikerrel próbálsz „leírni”- amellett, hogy szép kerek, igazán nőies
„figura”, a mindenséget, az örök életet, a végtelen körforgást
szimbolizálja. Úgyhogy egy pillanatig se gondold, hogy nem fog
„beleszólni” az életedbe!
A folytonossága, az áramlása, a ritmusos lüktetése felébreszti, beindítja az energiákat, az érzéseket.
A jóga órákon sokszor elhangzik „Figyeld az érzeteket!” Hát figyeld hastánc órán is!
Figyeld
meg magad, melyik zene, melyik mozdulat, melyik ritmus mit üzen, mit
tár fel és mit akar még jobban elrejteni előled. Ami kitörni készül,
azt engedd szárnyalni, ami még visszahúzódna, azon dolgozz! És itt
megint nem csak arra gondolok, hogy fizikálisan legyen dinamikus az a
lökés, laza, huncut a váll, vagy ölelő a karod, hanem figyeld magad!
A kifelé, vagy a befelé irányuló mozdulatoknál érzel nehézséget?
Mersz elindulni, elmozdulni a helyedről?
Tudsz hátat fordítani tánc közben?
Mindig késésben vagy esetleg sietsz a zenéhez képest?
Felmered emelni a tekintetedet?
És
ezek csak a „technikai” részből adódó kérdések, hol van az még, hogy a
csoporton belül hogy kommunikálsz, mennyire vagy toleráns, mersz-e
kérdezni, vagy a legfontosabb, meg tudsz-e mozdulni önállóan vagy azt
szereted, ha vezetnek, és csak követned kell a tanárt….vagy, vagy, vagy
még sorolhatnám, hisz 1001 félék vagyunk.
Előfordulhat,
hogy egyszerre túl sok minden tör elő, de ne engedd, hogy ez
elbizonytalanítson sem magadban, sem abban, hogy jó helyen vagy-e.
Ha
valamit „felpiszkált” benned a tánc, amivel nem kellemes az egonak
szembenézni, nem az lesz a megoldás, hogy nem jössz többet órára… :)
Gondold
át, keress párhuzamot a „hétköznapi” életedben a hasonló problémákra és
próbáld meg ott is javítani a hibákat! Meg fogod látni, hogy minden
összefügg, és csodálatosan ki fogják egészíteni egymást a tapasztalatok.
Ne
az legyen célod és ne várd, hogy holnap vagy a következő foglalkozáson
már minden tökéletesen szuper lesz, mert nem… de légy azon, hogy minden
nap és minden táncórán egy kicsit „jobb” önmagadat lásd vissza a
tükörben, mint az előző alkalommal. :)